Rövid összefoglaló Demján Sándor életútjáról, elismeréseiről díjairól

Demján Sándor

Személyes adatok:
Név: Demján Sándor
Születési év: 1943.
Családi állapot: nős
2005. január 1. szombat 19:50:00

Jelenlegi munkahely: TriGránit Fejlesztési Rt.

Szakmai pályafutás:
Az ÁFÉSZ-nél kezdte szakmai karrierjét a 60-as évek közepén, azonban hírnevét a SKÁLA áruházlánc megalakításával alapozta meg 1973-ban. Az Magyar Hitelbank élén a nevéhez fűződnek Magyarország első privatizációi, később pedig az első bevásárlóközpont (Pólus Center, 1996.), és az első modern összetett városközpont (WestEnd City Center, 1999.) megalapítása is.

Korábbi munkahelyek
1973-1986 alapító, vezérigazgató Skála Áruházlánc Rt.
1986-1990 alapító, elnök-vezérigazgató Magyar Hitelbank
1991- alapító, vezérigazgató Ceic Holdings Ltd.
1996- alapító, elnök TriGránit Fejlesztési Rt.

Iskolai végzettségek:
1965. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola

Közéleti szerepvállalás:
- Nemzetközi Menedzser Központ, társelnök (1988.)
- United Way, elnök (1995-1998.),
- VOSZ, soros elnök (1998.), ügyvezető elnök,
- MLL, elnök, (2000.),
- A Budapesti Közgazdaságtudmányi és Államigazgatási Egyetem díszpolgára (2003.)

Nyelvismeret:
angol, orosz (alapszinten)

Hobbi: sakk, kártya, horgászat, labdarúgás

Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/Demjan_Sandor.html

Amit Demján akar, olyat csak évszázadonként egyszer tesznek

hvg.hu 2012. július 27. 7:29 | Frissítve: 2012. július 27. 7:49

Budapest - A nagyvállalkozó 2000 milliárd forintos beruházási alap létrehozásával segítene a magyar gazdaságot gúzsba kötő forráshiányon.

Demján Sándor nagyvállalkozó csütörtökön egy olyan beruházási alap létrehozását javasolta, mellyel segíteni lehetne a magyar gazdaság akut forráshiányán. A négyévesre tervezett 2000 milliárdos programba ugyanakkor egyelőre nem tudni honnan lesz pénz, a piacról is kellene forrást keríteni, a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez pedig ennyi pénz még túl sok is. Nagy befektetéseket viszont általában multinacionális cégek hoznak létre, ők viszont tulajdonosaiktól vagy a pénzpiacokról is tudnak forráshoz jutni – állapítják meg a HVG-ben megjelent elemző írás szerzői.

A Vállalkozók és Munkáltatók Ország Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke mert nagyot álmodni – Demján azt javasolta, hogy az állam hozzon létre egy beruházási alapot, miután uniós pénzeken kívül nincs más forrás fejlesztésekre. A nagyvállalkozó szerint az alapba négy éven keresztül évente 300-500 milliárd forintot lehetne belepakolni.

Az alap feltöltésére három forrást nevezett meg. Az első, hogy pénzt kérünk az IMF-től vagy valamilyen külföldi szervezettől, a második, hogy a kormány eladja az állami vállalati részesedéseket – például a Molban lévőt, aminek tavalyi megvásárlását helytelenítette is a nagyvállalkozó -, vagy olyan szolidaritási kötvényt (az egykori békekölcsönre valamilyen szinten hasonlító eszközt) vezetnénk be, mely hosszú távú megtakarítási kényszerrel bírna. A gazdaságfejlesztési alap nyilvános befektetési szabály alapján működne, alapkezelőre kellene bízni, ami lehet akár állami is – hangsúlyozta a VOSZ ügyvezető elnöke. A nagyvállalkozó által ismertetett terv további részletei egyelőre nem ismertek, ám az már így is kitűnik, hogy megvalósítása korántsem lenne zökkenőmentes.

A Heti Világgazdaság által megszólaltatott elemzők szerint van ugyan külföldi példa is hasonló tervre (Franciaország), ám amit Demján akar, olyat csak évszázadonként egyszer tesznek – volumenét tekintve már egy nemzeti Marshall-tervnek tekinthető. Figyelmeztetnek többek között arra is, hogy az IMF nem pénzel ilyen elképzeléseket, talán a Világbank, s a hazai beruházás-élénkítés területén nincs is annyi projekt, amely ezt a pénzt fel tudná szívni.

Forrás: dehír: http://www.dehir.hu/gazdasag/amit-demjan-akar-olyat-csak-evszazadonkent-egyszer-tesznek/2012/07/27/

Odacsapott Demján: "tömeges selejtgyártás folyt" az egyetemeken

Eduline

2012.11.09., 19:28 Frissítve: 2012.11.09.

"Nem szabad elájulni a magyar képzettségtől", tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, a kínai fiatalok tudása jobb, mint a magyaroké - mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Világgazdaság A növekedés feltételei című konferencián.

Demján szerint nem szabadna olyan tudósokat képezni, "akik például a bogarak életét kutatják", csak azt szabad kutatni, ami mögött van termelési háttér, különben Kínának végezzük el a kutatást. "Először segédmunkás voltam, igenis szükség van segédmunkásokra. Sokan mondják, hogy nem akarjuk, hogy az esztergályios tudja, ki az a Goethe. Én pedig azt szeretném, ha a kultúrantropológus tudná, mi a különbség a búza és a rozs között" - tette hozzá a Világgazdaság beszámolója szerint.

A VOSZ elnöke szerint nem működőképes, ha egy évben annyian jelentkeznek pszichológusnak, mint mérnöknek, akinek nem elég a képessége, legyen szakmunkás. "A szakmunkásoknak pedig kezet kell csókolni, és nem lenézni az Európára jellemző fonnyadt arisztokráciával" - mondta.

Forrás: http://eduline.hu/felsooktatas/2012/11/9/Demjan_tomeges_selejtgyartas_folyik_a_magya_J7T0DC

Lech Walesa, II. János Pál, Václav Havel... és Demján Sándor

2013. január 19., szombat, 17:09 • Utolsó frissítés: 2013. január 19., szombat, 17:10
Szerző: MTI

Rangos díjat kapott a Lengyelországban előszeretettel befektető Demján Sándor. A Babér-díj platina fokozatával jutalmazták a lengyel gazdaság fejlesztésében, a magyar-lengyel kapcsolatok előmozdításában, valamint a külföldi tőke beáramlásának előmozdításában játszott meghatározó szerepéért. Demján Sándor előtt a díjat olyan történelmi személyiségek kapták meg, mint II. János Pál pála és Václav Havel.

Demján Sándor úgy érzi, hogy cégének, a TriGránitnak nemcsak gazdasági, hanem humanitárius tevékenységét is elismerték a lengyelek, amikor a Katowicei Kereskedelmi Kamara neki ítélte a Babér-díj platina fokozatát.

A cég elnöke, aki szombat este veszi át a kitüntetést Katowicében, elmondta: a TriGránit csoport Lengyelországban megvalósult befektetéseinek értéke meghaladja az egymilliárd eurót. Elsősorban úgynevezett barnamezős - vagyis leromlott állapotú vagy használaton kívüli területek - fejlesztésében vett részt a vállalat - tette hozzá az üzletember. Példaként említette Krakkó egyes területeit, egy katowicei bányát, illetve a poznani vasútállomás épületének egy részét.

Kiemelte: az ingatlanfejlesztések mellett a TriGránit több gyermekszervezetet is támogat az országban. Demján Sándor szerint ez a díj a "történelmi lengyel-magyar, hagyományosan jó kapcsolatoknak is egy újabb szép példája".

Az üzletember kommunikációs irodája pénteken azt közölte, a Katowicei Kereskedelmi Kamara a kitüntetést a hivatalos indoklás szerint a lengyel gazdaság fejlesztésében, a magyar-lengyel kapcsolatok előmozdításában, valamint a külföldi tőke beáramlásának előmozdításában játszott meghatározó szerepéért adományozta Demján Sándornak.

A közlemény szerint a díjjal a tudományos, kulturális, politikai és gazdasági életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket díjaznak.

A Babér-díj korábbi kitüntetettei között olyan ismert személyiségek vannak, mint Lech Walesa (1992), II. János Pál pápa (1996), Václav Havel (2004), Andrzej Wajda (2008) és José Manuel Barroso (2011) - írja közleményében a kommunikációs iroda.

Demján Sándor korábban, 2008-ban ugyancsak Lengyelországban, Krakkóban vette át a "Krakkó Filantróp" díjat, amelyet az U Siemachy gyermekszervezet pénzügyi támogatásáért adományoztak neki.

Forrás HVG/ http://hvg.hu/kkv/20130119_Lech_Walesa_II_Janos_Pal_Vaclav_Havel_es#rss

-elismerésünk a rendkívüli teljesítményért, amit munkája során elért, valamint a társadalom széles rétegeinek nyújtott  segitségéért.- 

az összeállítást készítette : Takács Gábor

Budapest, 2013. 02.06. 18:57 szerda