Az Európai Unió hatásai a Új Földtörvény vonatkoztatásaiban

Ki érdemli a földet.

(vázlat)

A magyar mezőgazdaság a belső ellentmondásai ellenére a rendszerváltás előtt

húzóágazatnak számított, teljesítménye kiemelkedett az akkori szocialista táboron belül. A

rendszerváltás óta azonban jelentősen változott a helyzet, amiben kulcs szerepet játszott

az elhibázott kárpótlási rendszer, továbbá az a szakmai hozzá nem értés, amely az

egymást követő kormányok agrárpolitikáját jellemezte.

Hátrányos változást a totális globalizációra törekvő unióhoz való csatlakozás hozott, mellyel hiába kaptunk évente több milliárd eurónyi földalapú és fejlesztési támogatást, az agrárium helyzete nem javult, sőt erős hanyatlásnak indult.

Ennek az lett az eredménye, hogy a rendszerváltás időszakához képest ma nagyjából

tizedével kevesebb a beruházás az ágazatban, a növénytermesztés 15 százalékkal, az

állattenyésztés 50 százalékkal esett vissza. Eközben a környező országok jócskán

lehagytak minket a fejlődésben, a lengyel, cseh és a szlovák mezőgazdasági beruházások

például a rendszerváltás óta megduplázódtak.

Kialakulnak a zsebszerződések, melynek tulajdoni hányada, óvatos becslések szerint a

magyar termőföld akár 26%-a.

 Az EU, csatlakozáskor azt is kikötötte, hogy lehetőséget kell biztosítania

hazánknak ahhoz, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldet szerezhessen.

Hazánk élt már a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségeivel, így 2010 decemberében, ahol az Európai Bizottság úgy döntött, hogy engedélyezi Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőuniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozására vonatkozóátmeneti időszak meghosszabbítását három évvel.

-Ami 2013-ban járt le.-

 Az Európai Bizottság „egyben követelte, hogy Magyarország fokozza a folyamatban lévő mezőgazdasági (reform) befejezésére tett erőfeszítéseit, különösen pedig, hogy véglegesítse az EU számára már rendkívül kínos kárpótlási folyamatok lezárását”.

I./ A kárpótlás máig tartó kaotikus állapotot idézett elő a tulajdonviszonyokban.

II./ Alapvetően válik el a tulajdon és a földhasználat, ami annak köszönhető, hogy a kárpótlás nyomán ma több mint 2.000.000 földtulajdonos van.

III./ Ezzel szemben kevesebb mint 400 ezren dolgoznak főfoglalkozásúként az agráriumban, közülük alig 100 ezren kapnak valamilyen fizetést.

Legalább 330 ezren egy hektárnál kisebb földön gazdálkodnak, ami kevés a normális

megélhetéshez és a versenyképes termeléshez.

Ezzel szemben, a családi gazdaságok;

-számuk 16-17 ezer,

-átlagos birtoknagyságuk kiemelkedő 60 hektár.

A társas vállalkozások adják;

-a teljes agrártermelés; 70 százalékét,

-az állattenyésztés 90 százalékát,

-az export 85 százalékát, átlagos nagyságuk 400 hektár.

-Valamint a társas vállalkozások alkalmazzák a bejelentett dolgozók kilenctizedét, és fizetik az agrárium adójának csaknem egészét.

Az új földtörvény korlátjai miatt a társasvállalkozások több mint fele megszűnik, és eltűnnek a jórészt önellátásra vagy a helyi piacra termelő kisgazdaságok is.

Ez különösen az állattenyésztésnél lenne szembetűnő, ahol elengedhetetlen a megfelelő birtokméret.

Szakértők szerint a területszerzési korlátok miatt az állattartás gazdaságtalanná válik, az állatállomány a jelenlegi alacsony szintnél is jóval mélyebbre süllyed, és már a hazai ellátás is veszélybe kerülhet.

Magyarország 86%-a termőföld. Forrás: KSH (Ez több mint csábító!)

Mindenható földbizottságok

Mint ismert, a kétharmados földforgalmi törvény – amely 2013. december 15. – 2014. május 1. között négy lépcsőben lép hatályba - a hazai földpiaci viszonyokat alapjaiban változtatja meg.

A jogszabály egyik lényeges újításként rendelkezik arról, hogy a földhasználóknak a településeken helyi földbizottságokat kell alakítaniuk, amelyeknek beleszólásuk lesz a föld adás-vételi ügyekbe.

Súlyos problémaként vetődik fel, hogy nem világos, milyen alapon és kikből fognak állni ezek a helyi bizottságok.

A Külföldi érdekszféra, már most megelőlegezetten érdekelt személyeivel töltheti be a földbizottságokat.

Magyar föld, maradjon magyar kézben !

-A földnek, a termőföldnek, az anyaföldnek van egy civilizációs, történelmi, kultúrtörténeti aspektusa.

-A nemzet földjéért évszázadokon keresztül harcoltak őseink, majd gazdálkodni kezdtek rajta.

-A magyar föld egésze nemzeti kincs, nem beszélve a föld nemzedékeken is túllépő metafizikájáról, ezért nemzeti kincsé kell tenni, úgy kell vele bánni és a-ként kell vele együtt élni.

Forrás: KSH/MTI/168 ora/szabad kutatói munka/MAM/MAN,

Takács Gábor