„munkaalapú állam korszaka következik”, -vagy valami más-.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde heves indulatokat váltott ki néhány lapban, illetve némely politikai körben.

Alább a MAN is megvizsgálja, hogy nézetei szerint valósnak mondhatók-e a felháborodások.

Az elhangzott beszédben több központi téma is helyet kapott.

A nyugati események hatása, melyben az amerikai kormánnyal – harcot indítson a pénzügyi rendszerből származó cinizmussal szemben.-

A FIDESZ múltja

Az első ilyen téma a FIDESZ a múltban betöltött szerepének újra magyarázata, mint rendszerváltó párt, ami inkább egyfajta felelősség elnyomást kelt az emberben, mint a FIDESZ politikai pozíciójának jelen időben való helyesbítését a múlttal kapcsolatban. Az elmúlt húsz esztendőt nem tekinthetjük csak egy múló pillanatnak, hiszen túl sok ember jövője, háza, élete ment már tönkre ahhoz. Racionálisan következik ebből, hogy az eltelt évek egy kudarc sorozat volt, amelyet nem követett a várva várt fellendülés.

Viszont ezek az említett politikai szálak egymáshoz szorosan szőve állnak egy egésszé.

A beszéd olyan átrendeződésre hívja fel a figyelmet, amely az általuk, mint rendszerváltó pártban gyökerezik és a jelenben éri el a csúcspontját. Bár elmondása szerint szeretné a múltat végérvényesen lezárni, miszerint „több haszna is lenne annak, ha most már a rendszerváltást egy lezárt történelmi folyamatnak tekintenénk”. Mivel az eddig elért változások társadalmi szinten nem érték el a megfelelő mértéket, ennek ellenére tovább megy egyfajta, még számára is ködös jövő felé. Pedig nem menekülni, hanem szembe kellene nézni a múlttal, hogy kellő időben jöhessen el az a katarzis amire szüksége van a magyar nemzetnek.

-A kereszténydemokrácia nyílt felvállalása

Érintve a nyugati világ kereszténység felé való átrendeződését, a liberális gondolkodás háttérbe hagyását, a munkaalapú társadalom megteremtését és a jelenleg sztár országokkal való szimpátiát, amelyet a keleti nyitás szemszögéből, a nemzetközi elemzésekre hagyatkozva; Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország útjában lát. Tovább keresve annak a versenyképesség kialakulásának lehetőségét, amely hazánk számára elhozhatja, „az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban”

-A liberális politika

Orbán Viktor nem fejtette ki pontosan, hogy melyik „liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel” (és miért), „a társadalom liberális megértésével” kell szakítanunk. Mivel a liberális politika szerteágazó és részletekben megtalálható szinte valamennyi fejlett állam működésében. Ennélfogva természetesen valamennyi liberális gondolatiságot: Klasszikus liberalizmust, Politikai liberalizmust, Gazdasági liberalizmust, Kulturális liberalizmust, Szociál liberalizmust, Neoliberalizmust, Konzervatív liberalizmust, Demokratikus liberalizmust, törölni készül a kormányzása során. Abban az estben, ha tényleg komolyan gondolja elképzelését, akkor a politikai támogatói körét növelni kell és bár tetszik neki, vagy sem, igazi szövetségeket is szükséges kötni, de legalábbis még egyet biztosan.

A világ nagyhatalmi erőivel, nem csak erővel kell tudni felvenni a küzdelmet, hanem olyan intellektualizmussal, amire az ellenfélnek nincs ellenszere. Ezek a gazdasági kulcsfigurák olyan nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, melynek pénzügyi hálója átsző szinte minden országot, számos politikai szereplőt, illetve az oligarchák népes táborát. Tehát Orbán Viktor terve vagy egy ámításban végződik majd, vagy egy világot átformáló forradalomban, melynek kiindulópontja még nem bizonyos.

-A munkaalapú társadalom

A munkalapu társadalomban az ügyeskedők és rekuperátorok ellen kellene felvennie a küzdelmet, hogy a világ pénze az idő végén, ne csak egy ember kezébe kerüljön, hanem a munkából eredően ahhoz, aki azt megérdemli. Orbán Viktor a liberális alapú gazdaságot teszi felelőssé azért a világméretű jelenség kialakulásáért, amit a pénzügyi liberalizáció okozott és általa felborult az az egyensúly, ami nagyon gazdaggá és nagyon szegénnyé, kizsákmányolttá tesz embereket, országokat, melynek végeredménye egy totális diktatúra, ahol a személyes szabadság megfosztása a végcél.

Az tényszerű, hogy a munkaalapú társadalom egy energetikusabb államot eredményezhet, ha a végrehajtó politika erő nem tartalmaz túl sok kollaboránst.

A jóléti államformát elhagyva, Orbán Viktor egy munkaalapú társadalom kibontakoztatásában látja a megoldást, amely minden bizonnyal mindenkinél mást és mást jelent. Így a multicégeknél, az oligarcháknál, a bérből és fizetésből élőknél és a segélyből tengődőknél. Az a beszédből most nem vált világossá, hogy kinek lesz a legkedvezőbb.

- Keleti nyitás gondolatisága

Oroszország, Kína az önálló társadalmi forma megvalósítását tűzte ki maga elé már több mint húsz éve. Amíg mi szinte alig kaptunk információt a távol-keleti országok gazdaságáról, addig ők szépen előidézték a nyugat rémálmát, a nemzeti államok függetlenségét. A keleti kultúrát szépen összeszőtték a világ gazdasági kihívásával és így tudott az gyorsan erőre kapni, majd felvirágozni. A követendő példaként említi a mai nemzetközi elemzésekben lévő sztárokat: Szingapúrt, Kínát, Indiát, Oroszországot, Törökországot. Ezzel szemben, aki a nyugati liberális szabadság elvét követte, mint a drog, úgy hatott a tudatlan államszolgákra, akik a Nyugat szaván lógva vitték a hanyatlásba, kilátástalanságba országukat, akik mára saját nemzetüket és gazdaságukat emésztik fel.

-Véget kell vetni a jelenlegi helyzetnek

Orbán Viktor elképzelése egy támogatható elgondolás, amiért érdemes is lehet küzdeni, hiszen a társadalom építése a cél. A problémát a hitelesség hiányában is látom. Úgy gondolom, hogy olyan feltörekvő belső szövetségesre van szükség mindezeknek a végrehajtására, amely az autonómia elveivel, a nemzeti kisebbségek helyzetének figyelembevételével elkötelezetten a nemzetállamok függetlenségért is dolgozik, világnézete nem merül ki a szélsőségekben és nem atlantista. Mivel Amerika, mindenhol csak önmagát óhajtja megvalósítani és nem mást.

Természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mára már, kevés lett a szép beszéd és a szívbemarkoló szónoklatok. Az eddig a felvázolt, majd megvalósított reformok 4,2 millió magyarországi elszegényedett embert hagyott maga után és 1 millió mélyszegényt, közel 2 millió külföldre távozó munkavállalót. Valamint néhány erőltetetten kialakított oligarchát, akik nem sokára kis Csák Máté szereppel kívánnak feudális politikai befolyással bírni.

Úgy véljük, hogy a hitelesítés hiánya végett, a liberális politika felháborodása ez irányban nem tekinthető teljesen valósnak, annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor a teljes liberális politika ellen hirdetett harcot Amerikával karöltve.

Magyar Autonóm Néppárt

Takács Gábor elnök