Előadás a

           Nemzeti integráció, autonómia és szakrális múlt a Kárpát-    medencében című, nemzetközi konferencián

Előadó, Takács Gábor

I.rész

--A beszámolóm témájában az autonómia, mint társadalmi forma kialakításának magyarországi lehetőségét és fontosságát ismertetem.--

Tisztelt Hölgyeim és Uraim

Előadásomban az „autonóm” kifejezést, az Önálló, független, magának törvényt alkotó, értelmezésben fogom használni.

Természetesen kitérek majd egyéb vonatkozásban azokra az autonóm fogalmakra, amely szerves részét képzik a függetlenségnek.

Ebben a témában többszörösen is érdekelt vagyok, mivel szívügyemként kezelem és építem is azokat a folyamatokat, amelyek az autonómiát hozzánk közelebb hozzák, legfőképpen azokhoz a társadalmat alkotó rétegekhez, amelyek azt kifejezetten igénylik, vagy akiknek előnyük származhat belőle. Ezek közé tartoznak az oktatás és a gazdaság bizonyos szereplői, illetve a nemzeti kisebbségek az országhatárokon belüli demográfiai szerkezetet figyelembe véve.

Nem vitatható, hogy vannak olyan térségek Európában, ahol már jól működnek bizonyos autonóm területek, mint például az Egyesült Írország, Skócia, illetve Spanyolország Katalónia, Baszkföld.

Ezek a területek példaként mutathatják a járható utat Magyarország fejlődésének is.

Megítélésem szerint Magyarország a legalkalmasabb területnek Közép-Európában, ahol egy nemzeti és gazdasági autonómia leginkább kialakulhat. Viszont itt említeném meg, hogy ez nem lesz másolható teljes mértékben, hiszen az autonómia egy több dimenziós fogalom. Erre vetítve, nagyban függ a terület geológiai adottságaitól, a benne jelenlévő kisebbségek összetételétől, azok kultúrájától, sokszínűségétől,,... stb. Az önállóság felé vezető utat e térségben, a helyi sajátosságok figyelembevételével kell először kialakítani, mivel a feltételek itt a legalkalmasabbak a környező területekhez, illetve országokhoz képest.

Az autonómia kialakításánál a közösségi akarton túl, a kulcskérdés nem a pénz megléte, vagy annak hiánya, hanem a szociális háttér és annak jól működő rendszere. Amely az egyik legelfeledettebb, de észrevétlenül is legfontosabb eleme a stabil önálló társadalomnak.

II.rész

--Az autonómia honi megvalósulása a társadalmunk különböző rétegeinek kapcsolatát erősíti, amely nagy mértékben meg tud felelni a változó és egyre gyorsabban fejlődő gazdasági igényeknek. Az autonómia alapvető tulajdonságait kell, hogy ötvözzük, hogy Magyarország teljes mértékben megfeleljen egy korszerű államnak. Általa dinamikusabban fejlődik a termelés, a kutatás (fejlesztés) és az innováció.--

Részben figyelembe véve a Schengeni és Európai Uniós szabályzásokat.

A világ egyik súlyosbodó problémája a demográfia, ezen belül főleg Európának a bevándorlás, Magyarországnak pedig a magyarok kivándorlása. amely nem csak szociális, hanem gazdasági problémákat is magával vonz. **

** Az orvosok kivételével tavaly tovább emelkedett a külföldre távozó egészségügyiek száma,.../ ...A fiatal gyógyítók viszont megállíthatatlanul elvágyódnak. Írja a--->

MED-COURIER Világgazdaság, 2014.01.23. http://www.med-courier.com/index.phtml?pid=100020&;id=35479 Világgazdaság Online-H.É.

 

Az önfenntartó, önrendelkező területek ezt a gondot könnyebben viselhetik, mivel a társadalmi, jogalkotási és gazdasági visszacsatolás gyorsabb és érzékenyebb. (itt nincs időm megfelelően kifejteni, de megközelítve úgy mondanám, hogy nem kell minden esetben Pl. a G20-ak döntését megvárni. Ez azért lehetséges, mert nem szükséges feltétlen megfelelni, más, esetleg külső érdekeknek, amely nem biztos, hogy minden tekintetben az adott önrendelkező társadalmat szolgálja. Már, ha csak ezt vesszük figyelembe is, elénk tárul, hogy az autonómiának nemhogy csak létjogosultsága van, hanem jól tervezve előnyös helyzetet teremthet egy nálánál jóval nagyobb közösségnek is, amely ezáltal élhetőbb értékkel is rendelkezik.)

További előnye az autonóm területeknek, hogy nagyban segíti a nemzeti kisebbségek problémáinak kezelését, hiszen a közös célok elérése folytán jobban egységgé kovácsolja őket, ezáltal növelni tudja a társadalom probléma megoldó erejét is.

Gazdasági vonatkozásban az autonómia egy rendkívül hatékony rendszer, mivel nem kifejezetten mamut vállalkozások alkotják, hanem inkább több kisebb vállalkozás, amelyből, ha kieső is van, azt könnyedén és gyorsabban átveheti egy másik, illetve egy új (szereplő) így kevésbé hagy hátra -béna kutyát-. Ennélfogva gyorsabban tud reagálni a kereslet igényeire és a kínálata sokkal szélesebb és magasabb minőséget eredményez.

Természetesen meg kell említeni a korlátokat is. Az egyik ilyen gond, hogy az eddig működő autonóm tartományok nagyon szűk rétege képes globális teljesítményre, így a világ nagy gazdasági vérkeringésébe kevésbé tud saját erőből bekapcsolódni.

Autonómia kiterjesztése

Véleményem szerint növelni kell az autonómiák elméleti és gyakorlati mozgásterét, mivel eddig az autonómiát, mint probléma megoldást használták előszeretettel olyan helyeken, ahol a kisebbségek valamilyen jogokkal kívántak előnyhöz jutni, mint pl. kultúrájuk védelmében,,Pl. az anyaország kulturális autonómiát adhatott nekik.

(megjegyzés, ...hogy miért kell szélesíteni az autonómia lehetőségeit?!)

„Lehetetlen azonban egy autonóm terület határait oly módon meghúzni,

hogy az egy kisebbség minden tagját magában foglalja, egyetlen többségi lakos nélkül. Ilyen tiszta elhatárolást csak kiutasítással vagy legalábbis békés lakosságcserével lehet megvalósítani, és az egy államon belüli szabad lakhelyválasztás emberi jogának megsértésével (l. Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről, 4. jegyzőkönyv, 2. cikk) lehet fenntartani. Ezért az autonóm területnek mindig lesznek a többségi lakossághoz vagy egy harmadik etnikai csoporthoz tartozó lakosai, és a kisebbségnek mindig lesznek nem az autonóm területen lakó tagjai.” **

** részlet Georg Brunner – Herbert Küpper: Európai autonómia-megoldások A kisebbségi önkormányzatok autonómia-modelljeinek tipológiája -ból http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/2004_1-2_27_brunner.pdf

Én úgy gondolom, hogy egy autonóm államforma létrehozása sokkal több is lehet annál, mint hogy különböző népcsoportokat, vagy kisebbségek problémáit állítsunk meg törekvéseikben, illetve nem kis túlzással nemzeti identitásukat törjük és állítsuk azt egy másik mellé.

„Valamennyi kisebbségi jog feltételezi egy kisebbség meglétét. Ez közhelyszerűen hangzik, de igen fontos. Egy kisebbség csak akkor létezik, ha a kisebbség tagjai tudatában vannak, hogy csoportjuk valamely lényeges szempontból más.” **

** részlet Georg Brunner – Herbert Küpper: Európai autonómia-megoldások A kisebbségi önkormányzatok autonómia-modelljeinek tipológiája-ból http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/2004_1-2_27_brunner.pdf

Nos akik mások, azok esetleg lehetnek olyan sokan, és oly nagy számban, hogy az már veszélyeztetheti is a társadalmi békét, hiszen számtalan példa bizonyítja, hogy zavargások, konfliktusok alakulhatnak ki a rendezetlen helyzetből.

Meglátásom szerint, az egyén értékét figyelembe véve, békésen olvasztható közös érdek mentén össze az a autonómia, amely személyiség formáló erejével hat a különböző nemzetiségű kisebbségek, nem széthúzására, hanem dinamikus fejlődésére és a szövetségen alapuló nemzetállamokká válására.?önrendelkezésre.

Úgy gondolom, hogy az autonómia kiterjesztése lehet az a fordulópont amelyre a Magyar társadalom leginkább támaszkodhat a jövőben, hiszen jelenlegi gazdasági sebezhetősége abban mutatkozik meg leginkább, hogy nem képes magát önerőből fenntartani, ha globális gazdasági válság, vagy természeti katasztrófa éri. Így volt ez a 2008-as gazdasági válság idején is amikor Magyarország hatalmas, 20 milliárd eurós IMF-hitelkeretet kapott, cserében korlátoznia kell(ett) a bérek és a nyugdíjak kifizetését. (Írta az origó). ***

*** http://www.origo.hu/gazdasag/valsag/20081113-imf-hitel-kamatnyereseg-es-vitak-mire-lehet-kolteni-a-hatalmas.html

Segít az IMF, de nagy ára lesz

Itt ennél a pontnál többször felmerül az a kérdés is, hogy a jegybanknak autonómiája meddig terjedjen ki. (..vélemény a jegybank visszaélésének lehetőségeiről...)

definícióm/álláspont
-az autonómia egy olyan társadalmi berendezkedés, amely képes az önfenntartásra, képes megvédelmezni társadalmát, kultúráját, gazdaságát, szellemi alkotóerejét és képes magas fokú innovációt teremteni, hogy fejlődése egyenletesen kövesse a korának igényeit, sőt az előtt haladjon. Alkotmánya, az autonóm társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelveken nyugszik. Politikai indíttatása, hogy autonóm szövetségi megállapodásokat is tudjon kötni (mint pl. gazdasági, kulturális, autonómpolitikai, nemzetkisebbségi . . .), más autonóm terültekkel.- Takács Gábor 2012. 10. 14. 14:22

III.rész

--Az autonómia a jövőnk egyik legértékesebb társadalmi formája lehet, amely egy gazdaságilag és mentálisan ellenállóbb államformát eredményez.--

Az igazán teljes mértékben önrendelkező autonómiák kialakulása egyre nehezebb, hiszen nincsenek a globalizmussal szemben meg, azok az érdekérvényesítő elemek, amelyek feltétlen szükségesek annak eléréséhez.

Ezen lehet változtatni.

Olyan, nem önkizsákmányoló gazdasági modellt kell állítani az autonóm modell mellé, amelyet elfogad az a nagyobb közösség, amelynek addig része, vagy részese volt. Ez szintén tekinthető több dimenziósnak, de a feltétlen lét kérdése az autonómia kialakulásának, hiszen az autonóm területeknek akkor is működniük kell, ha kifogynak például azokból az energiahordozókból, amelyeket addig használtak.

A siker kulcsa az új gazdasági megoldások számbavétele, amelyeket eddig még nem használtak, vagy nem mindenki számára ismertek. A gazdasági megoldást megfelelően védeni is kell azoktól a káros folyamatoktól, amitől a világ gazdasága nem igazán védett, pl. a spekulációtól. Véleményem szerint erre kell inkább fókuszálnia annak az autonómiára vágyó területen élőknek, akik sikerre kívánják vinni elképzelésüket.

Fontos megjegyezni

A jelenlegi globális gazdasági rendszer, aláássa az autonómiát.

Mivel az önálló társadalmi berendezkedés nagyban függ a különböző autonómia modellek pontos összevonásától, illetve annak politikai, jogi, gazdasági, etnikai, kulturális fázisainak harmonizációjától, ezért világosan látható, hogy olyan területen nem építhető autonómia, ahol ezek nincsenek összhangban egymással és nincs meg a megfelelő külső befogadó képesség. Nagyban függ az értelmiség munkájától is, hiszen a magas szellemi tevékenység mutathat utat a következő generációnak, a fenntartható fejlődés kialakítására.

Itt kell leszögeznem, hogy bár fontosak a különböző autonómia modellek, mégsem használhatóak egy új területre, mint egy licenc.

Továbbá, úgy gondolom, hogy a legalkalmasabb kisebbségi népcsoportok erre a határainkon belül a német, a szlovák, horvát, valamint a ruszinok. ****

 

Felvetődött a cigányság autonómiája is az elmúlt évben, mivel egyre nagyobb lélekszámuk ezt indokolná, de úgy gondolom, hogy a felzárkóztatásuk nem elégséges.*****

IV.rész

 

Végezetül ismertetem következtetéseimet

 

Magyarországnak az Uniós csatlakozása ellenére is, a nemzetállami berendezkedését képzelem el. Ezt támasztják alá az országban egyre erősödő nemzeti-kulturális autonómiatörekvései is. Vannak még SOKAN sajnos akik komolyan gondolják, hogy az önrendelkezés visszaszorítható, némely civil törekvéssel.

 

Úgy látom, hogy egyre több értelmiségi méri fel a felelősségét annak, hogy a magas szintű munkájuk nélkülözhetetlenné fog válni, ha arra lesz lehetőségük, hogy állami szinten dolgozzák ki az autonómia jogosítványait.

 

Megítélésem szerint első lépésként, a spanyol autonómiák rendszere szolgálhat részint követendő elvnek.

 

Úgy gondolom, hogy Magyarország fejlődése nem állhat meg. Új történelmi korszak előtt állunk, amely a gazdaságilag ellenállóbb autonóm társadalmakból és szövetségeseikből fognak állni. Ez az elképzelés most még csak egy cél, de hamarosan valósággá válhat.

 

 

Kérem, ne feledjék

 

Az autonómia mindannyiunk közös érdeke.

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

 

Veszprém, 2014. október 17-18.

 

Takács Gábor

Köszönetet mondok a szervezőknek, a magas szintű konferenciáért

 

Időpont: 2014. október 17-18.

 

Helyszín: Dubniczay Palota (Veszprém, Vár utca 29.)

 

 

 

A konferencia fővédnöke: Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke

 

 

 

A konferencia díszvendége: Duray Miklós író, politikus

 

 

 

A konferencia elnöke: Garaczi Imre (Pannon Egyetem)

 

 

 

10:30-11:00

 

Megnyitó: Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója

 

Köszöntő: Herth Viktória gyűjteményvezető, Dubniczay Palota

 

11:00-11:15

 

Kulturális műsor

 

 

 

Plenáris előadások:

 

11:15-11:55

 

Szilágyi István (Pécsi Tudományegyetem)

 

Erdély: Európa történelmi régiója

 

 

 

 

11:55-12:30

 

Garaczi Imre (Pannon Egyetem):

 

Nemzetpolitika és nemzetstratégia – jelenidőben

 

 

 

12:30-13:20 Szünet, büféebéd

 

 

 

Szekcióprogramok

 

2014. október 17. (péntek)

 

 

 

 

 

1. Elnök: Kovács Kálmán Árpád

 

 

 

13:30-13:50	Kovács Kálmán Árpád (VERITAS Történetkutató Intézet)	Az egységes nemzeti szellemű oktatás és a református felekezeti öntudat problémái a századforduló évtizedeiben
13:50-14:10	Tóth Eszter Zsófia (VERITAS Történetkutató Intézet, tudományos főmunkatárs)	Magyarság-szimbólumok a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban az 1950-es, 1960-as években
14:10-14:30	Sáringer János (VERITAS Történetkutató Intézet, főmunkatárs)	Az Antall-kormány diplomáciai szolgálata
14:30-14:50	Rácz János (VERITAS Történetkutató Intézet)	A korona "szentek" nélkül
14:50-15:05	Vita
15:05-15:20	Szünet

 

 

 

 

 

2. Elnök: Varga Csaba

 

 

 

15:20-15:40	Varga Csaba (Stratégiakutató Intézet, Budapest)	A szakrális és evilági nemzet programja 2030még ma is tart Veszprémben.-ig
15:40-16:00	Major Gyöngyi (Stratégiakutató Intézet, Budapest)	Nemzet, haza és szakralitás
16:00-16:20	Mód László (SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék)	A szőlőhegy mint szakrális táj
16:20-16:40	Györfi János (Stratégiakutató Intézet, Budapest)	Reszaklarizáció. Az egyetemes és magyar hagyomány szinergikus elemei
16:40-17:00	Simon András (SZTE, BTK, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék)	Szakrális és profán terek, ünnepek egy dél-zalai szőlőhegyen
17:00-17.15	Vita
17:15-17:30	Szünet

 

 

 

 

 

 

 

3. Elnök: Garaczi Imre

 

 

 

17:30-17:50	Berta Ágnes (Pannon Egyetem, MFTK, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet hallgatója)	Merre tartunk? A kettős állampolgárság kérdése Szlovákiában
17:50-18:10	Horváth Ádám Viktor (Pannon Egyetem, MFTK, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet hallgatója)	A felvidéki magyar politikai élet gyökerei
18:10-18:30	Békési Júlia Boglárka (Pannon Egyetem, MFTK, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet hallgatója)	Versenyfutás a labirintusban: a kisebbségi magyar pluralizmus Romániában
18:30-18:50	Lénárt Éva (Pannon Egyetem, MFTK, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet hallgatója)	Autonómiatörekvés és válság Koszovóban
18:50-19:05	Vita
19:05-19:20	Szünet

 

 

 

 

 

4. Elnök: Szilágyi István

 

 

 

13:30-13:50	Birher Nándor (Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém)	Nemzetpolitika – szabályozás
13:50-14:10	Iván András (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Történelem és Társadalomtudományi Tanszék)	Kárpátaljai magyar autonómia-törekvések a XX. században
14.10-14:30	Balogh Gábor	Nemzeti integráció katolikus felfogásban a két háború között
14:30-14:50	Pándi László	Szakrális vízi-turizmus, mint közösségi tér-idő
14:50-15:05 15:05-15:20	Vita Szünet

 

 

 

 

 

5. Elnök: Szilágyi-Kósa Anikó

 

 

 

15:20-15:40	Szabadkai Antal	A Duna-völgy és a Kárpát-medence nemzetgazdaságai, a nemzeti integráció gazdasági keretei
15:40-16:00	Szabadkai Attila Csaba	A nemzeti integráció – a magyar versenyképességet növelő tényezők egyik rejtett dimenziója
16:00-16:20	Takács Gábor	Az autonómia lehetőségei Magyarországon
16:20-16.40	Bagladi Orsolya (Pannon Egyetem , Tanárképző Központ)	A magyarok és a mérgező gombák a Kárpát-medencében
16:40-17:00	Balogh Gábor	Nemzeti integráció katolikus felfogásban a két háború között
17:00-17:20	Szilágyi-Kósa Anikó (Pannon Egyetem, Veszprém)	Nemzetiségi integráció vagy elkülönülés? A Veszprém megyei német nemzetiség szakrális emlékei mint a térfoglalás eszközei
17:20-17:35	Vita
17.35-17:50	Szünet

 

 

 

 

 

 

 

2014. október 18. (szombat)

 

 

 

6. Elnök: Garaczi Imre

 

 

 

9:00-9:20	Duray Miklós (író, politikus)	A magyar nemzet Kárpát-medencei integrációjának stratégiai kérdései
9:20-9:40	Kiss Endre (ELTE, Nyugat-magyarországi Egyetem)	Nemzet és birodalom
9:40-10:00	Pap Tibor – Sarnyai Csaba Máté	Az Európa Tanács kisebbségpolitika ajánlásainak demokráciaelméleti vonzatai a XXI. században
10:00-10:20	Szendrey Anita (Debreceni Egyetem, PhD-hallgató)	Az első világháború utáni változások a beregszászi római katolikus egyház életében (1919-1938)
10:20-10:40	Ördögh Tibor (ELTE-ÁJK, PDI, doktorjelölt)	Kulturális autonómia Szerbiában
10:40-10:55	Vita
10:55-11:10	Szünet

 

 

 

 

 

7. Elnök: Paksi László

 

 

 

11:10-11:30	Paksi László (Pannon Egyetem)	Nemzeti öntudat, irodalmi kánon, irodalomtanítás
11:30-11:50	Bognárné Kocsis Judit (Pannon Egyetem)	A magyar nevelés, a magyar mentalitás szerepe más emberekhez, népekhez való viszonyulásban
11:50-12:10	Györe Géza (Pannon Egyetem)	Magyar digitális adattárak a Vajdaságban
12:10-12:30	Fehér András	A Magyar Szent Korona üzenetének dekódolása, mérnöki szemmel
12:30-12:45 13:00	Vita A konferencia zárása

 

 

 

Az előadások terembeosztása:

 

-Moholy-Nagy László terem: megnyitó, plenáris előadások, 1-2-3. szekciók és a 6-7. szekciók.

 

-Bokros-Birmann terem: 4-5. szekciók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Együttműködő partnerek, támogatók:

 

Dunántúli Református Egyházkerület

 

Four Gates Hungary

 

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

 

Tiszta Formák Alapítvány

 

VERITAS Történetkutató Intézet

 

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata