Get Adobe Flash player
Címlap Magyar Békekör tevékenységei Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Budapest, 2016. január 17. vasárnap


     Az emberek egymásra uszítása a békét fenyegeti, az a kormány, amely felelőtlen politikájával ezt teszi, a békét veszélyezteti – hangzott el a Magyar Békekör budapesti találkozóján, szombaton.

A Béke helyzetéről Európában és hazánkban tartott előadásában Salga István annak a véleményének adott hangot, hogy a vallások egymással szembe állításából, az idegenellenes hangulatkeltésből, a mássággal szembeni gyűlöletkeltésből csak a béke kerülhet ki vesztesen, és aki ilyen politikát folytat, béke- és emberellenes cselekedet valósít meg. „Mivel különb a keresztényi kultúra az iszlám kultúránál?” – tette fel a kérdést. Kepler még sehol sem volt, amikor az arabok már asztronómiával foglalkoztak és csillagvizsgálóval rendelkeztek, a világ arab számokat használ, arab keletű az algebra, Avicenna arab orvos tudós ezer évvel ezelőtt betegségként diagnosztizálta és kezelte a depressziót, tisztálkodó szereink, mint a szappan, és az illatszerek arab eredetűek. Csodájára járunk az arab építészet remekműveinek, és gyönyörködhetünk költészetükben – érvelt. A „nem hagyjuk a kultúránkat” propaganda igencsak hamisan cseng mindezek ismeretében, és inkább azt sejteti, hogy hirdetői nem annyira a magyar kultúrát féltik, mint inkább a saját hatalmukat – folytatta.

    Felelős politikát az folytat, aki a konfrontáció helyett a konszenzust keresi, vallási türelmetlenség helyett türelmet és befogadó magatartást tanúsít. Nem uszítja egymásra a sokféle embert – mondta Kálmán Péter.

    Dobszay Károly szerint a „szintézis politikájára” van szükség, azaz a kultúrák és az értékek ötvözésére. Az autentikus keresztényi gyökereket az képviseli, aki a másikban is a jót keresi, nem pedig alávetni, alárendelni akarja a másikat magának.

      Vadai Mihály Zsolt abban jelölte meg a béke legfőbb zálogát, hogy kiküszöböljék a háborúhoz fűződő anyagi érdeket. Korlátozni kell a vagyont! Plafont kell megállapítani, melyen túl senki sem vagyonosodhat, nem érvényesítheti hódító, harácsoló ösztöneit további vagyongyarapodásáért – mondta. Vadai szerint a békét társadalmilag kell megalapozni: a megélhetés biztosításával, a javak igazságos elosztásával, a társadalom bevonásával a hatalom gyakorlásába.

      Varga Gábor Vilmos a tőke érdekének nevezte a háborút, és azt mondta, „megvezették az országot a rendszerváltással, becsapták ezt a nemzedéket, lefeküdtek a Nyugatnak”.

A beszélgetésen rámutattak arra, hogy az a politika, amely szembe fordítja egymással az embereket, egymás ellen uszítja őket faji és vallási alapon, megfélemlíti az embereket, degenerálja a közgondolkodást, és ágyat vet a belső békétlenségnek is. Súlyos fejleménynek számít, hogy a honi sajtó nem ad teret az ezzel ellentétes törekvéseknek, a békeakarat kinyilvánításának, hanem eltűri a torz politikát, és nem lép fel ellene, ezzel pedig maga is a vétkesek cinkosává válik – hangzott el a Magyar Békekörben.+++


Kiadja: MAN

Módosítás: (2016. január 17. vasárnap, 07:06)