A MAN hozzászólása a Békekerekasztal-konferencián

2014. július 22. kedd, 21:17 |

Írta: Administrator |

Békekerekasztal-konferencia

II.

A MAN hozzászólásának főbb vázlatpontjaival

Sem a kormány, sem az Országgyűlésben képviselt pártok nem küldtek képviselőt arra a vasárnapi civil békekonferenciára, amelyiken arra vártak választ tőlük, hogy mit kívánnak tenni Ukrajna és a világ békéjéért. A Magyarok Házában Budapesten megtartott béketanácskozáson résztvevő civil szervezetek és parlamenten kívüli pártok arra szólították fel a kormányt, hogy az Ukrajnában romló helyzet, és a növekvő nemzetközi feszültség miatt tettekkel bizonyítsa, elutasít mindennemű katonai megoldást, s kezdjen aktív béke-diplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat – tudósított róla a konferenciát kezdeményező Magyar Szociális Fórum (MSZF).

„Nem várhatunk ölbe tett kézzel arra, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok megjelenjenek, és méltóztassanak válaszolni. A háború és béke kérdése össztársadalmi ügy, nem pedig egy maroknyi hatalmi csoport belügye” – mondta Simó Endre előterjesztésében, majd 8 pontba foglalta, miben látják a békés rendezés lehetőségét, és mire kérik a magyar politikai vezetést:

1. Közben kell járni Kijevnél, és hangot kell adni a NATO-ban, az EU-ban és az ENSZ-ben annak a magyar álláspontnak, hogy Magyarországnak, Ukrajna szomszédjának nem áll érdekében sem a belső, sem a külső fegyveres konfliktus. Az áll érdekünkben, hogy megszűnjenek a harcok, és tárgyalás kezdődjék a szembenálló felek között a békés megoldásról.
2. A politikai megoldás kulcsa egy olyan ukrán föderáció kialakítása, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzeteknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Az MSZF az ukrán felek között február 21-én született megállapodásból indul ki. E szerint Ukrajnában nemzeti koalíciós kormányt hoznak létre, nem vezetnek be szükségállapotot, a hatalom nem alkalmaz erőszakot az ellenzékkel szemben, és hozzáfognak az élet normalizálásához az ország egész területén. Kövessen el mindent a magyar kormány, hogy a kijevi vezetés tartsa magát ehhez a megállapodáshoz!
3. Magyarország – Szlovákiához és Csehországhoz hasonlóan - egyértelműen utasítsa el azt az amerikai igényt, hogy idegen NATO-csapatokat állomásoztassanak hazánk területén, vagy bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni.
4. A kormány – túl a kinyilatkoztatásokon - tettekkel is bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.
5. A magyar kormány folytassa a keleti nyitás politikáját az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként. Tekintse nemzeti érdekünknek az együttműködést a Keleten kialakuló új erőpólussal.
6. Az MSZF szerint Oroszországot teljes jogon be kell vonni az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, mert az ellenségeskedés vele szemben, Oroszország elszigetelése visszaüt azokra, akik ilyen magatartást tanúsítanak a békés együttélés helyett.
7. Kollektív európai biztonsági rendszert kell kialakítani Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal, és nem csak vele, hanem Kínával is.
8. Az MSZF támogatásáról biztosít minden olyan lépést, amely arra irányul, hogy a békés együttműködés szellemében felülvizsgálják a nyugati szövetségi rendszer eddigi kelet-ellenes stratégiáját. Ennek részeként üdvözöltük Orbán Viktor miniszterelnök albufeirai kezdeményezését, hogy hívjanak össze összeurópai konferenciát Oroszország bevonásával, és kössenek együttélési megállapodást Oroszországgal a következő 20-25 évre. Örülünk, hogy a magyar kormányfő – legalább is szavakban – felkarolta az MSZF ezzel kapcsolatos álláspontját a „Helsinki szellem” felújításáról.

A résztvevők egyetértően fogadták azt a kezdeményezést, hogy a magyar civil béke-kezdeményezést emeljék nemzetközi rangra, és szervezzenek nemzetközi béke-tanácskozást elsősorban az Ukrajnával határos országok civil társadalmainak bevonásával.

„Ne vigyék el a magyar fiatalokat katonának Kárpátaljáról. A nemzeti lét megtartásának szintjén vagyunk érdekeltek a békében és a politikai rendezésben. Nem szabad hagyni, hogy a társadalom béke-akaratát alárendeljék a szövetségi rendszernek, amelyhez Magyarország tartozik” – mondta Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, a kárpátaljai régió felelőse.

Rónai Katalin, a Népi Front párt képviseletében nemzetközi összefogást sürgetett a háború ellen, a békéért.

Freisinger Jenő, az Európai Föderációs Unió magyar tagozatának és a Társadalmi Szervezetek Érdekvédelmi Tanácsának képviseletében a bipoláris kapcsolatok ápolásának fontosságát hangsúlyozta, és annak a véleményének adott hangot, hogy a megoldást a nemzetközi szervezetekben kell keresni. Eljött a civil társadalom ideje, hiszen a pártok fittyet hánynak a béke követelményére – fogalmazott.

Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke nemzeti kérdésnek minősítette a békét, és nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy kormánypártok és ellenzék egyaránt behódoltak az „atlantizmus parancsának”. Viszont előnyösnek nevezte a helyzetet abból a szempontból, hogy a civil társadalom a béke letéteményeseként léphet fel, és kialakíthatja álláspontját a békés rendezésről. Kulcskérdésnek minősítette Ukrajna föderatív átalakítását, és a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok autonóm jogainak biztosítását. „Mi magyarok, itt az ütköző zónában csak kárvallottjai lehetünk a konfliktusnak” – mondta Takács.

A hozzászolás vázlatát itt tesszük közzé:

A felszólalás vázlatpontjai, a békekerekasztal megbeszélésen

2014. július 06-án.

Kis Magyarország védelmében: Mit kíván tenni az önök pártja Ukrajna békéjéért, és a nemzetközi békéért? Címmel

Üdvözlés. . .

-A politikai megoldás kulcskérdésének minősítettünk egy olyan kelet-közép ukrán föderáció kialakítását, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az „alkotó” nemzeteknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük természetesen a kárpátaljai magyaroknak is.

-Bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sok nyelvű ország egysége és békés együttélése múlik.

-Felelősségünk van az ukrán válság idején is, hiszen ez a kialakult helyzet nem csak a kormány, hanem a Nemzetünk felelőssége is.

A Magyar Autonóm Néppárt követi az Ukrajnai fejleményeket.

-Az Ukrajna kormányzása hónapok óta elhúzódó válsággal néz szembe, amely szinte megfékezhetetlen tűnő erőszakba csapott át.

Az Ukrajnában egymással szemben álló erők, már több száz ember életét követelték

az egyre erőszakos cselekedetek, könnyen a nemzeti tragédiájával végződhet.

-Vagy akár az ország totális megsemmisülésével is.

-Teendőinknek tartom, a határozott kiállást a Magyar lakkosságért határainkon innen és azon túl.

Aktívabb párbeszédet kell folytatni a nemzeti kisebbségek érdekeiért, legyenek azok akár Kárpátalja népei – ruszinok, ukránok, magyarok és mások, azok védelméért és kerülni kell a túlzott egyoldalú döntéseket.

-Függetlenségi politikát kell folytatni és a nemzetközi jogi normákat védeni kell. Mint PL: Ki kell alakítani egy NEMZETKÖZI JOGI VÉDŐHÁLÓT A FEGYVERES KONFLIKTUSOKBAN ÉRINTETT GYERMEKEK VÉDELMÉRE,

-A közvélemény figyelmét fokozottan felhívni az alapvetőemberi jogok nemzetközi védelmére.

Figyelembevétele, ENSZ megfigyelők tétlenségét és az egyre nagyobb mélységi aknamunkát munkát, amely a felek

-Kissé fokozni kell a békés célú látogatások számát, akár segélyszervezeteknek is, a magyarok lakta településen, valamint ott ahol éles a szemben állás, hogy a lakkosság érezze a támogatottságot.

-A konfliktust nemzeti, nemzetiségek kérdésnek szükséges minősíteni és békefolyamatokat kell a térségben indukálni.

-Nemtetszésemet nyilvánítom ki amiatt, hogy kormánypártok és ellenzék egyaránt behódoltak az „atlantizmus parancsának”.

-A kisebb szervezeteknek szorosabban kell kiállniuk, abból a szempontból, hogy a civil társadalom a béke kialakításáért szabadabban léphessen fel, és határozottabban alakíthassa ki álláspontját a térség békés rendezésről.
-Kulcskérdés Ukrajna föderatív átalakítása, és a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok autonóm jogok biztosítása. „Mi magyarok, itt az ütköző zónában csak kárvallottjai lehetünk a konfliktusnak” (idézet)

-Ki kell állni a Magyar kisebbségért, hogy NE vigyék el a kárpátaljai magyar fiatalokat golyófogónak az ukrajnai konfliktusokba!

Továbbá vizsgálni kell a fronton harcoló katonáknak az életkörülményeit:

-Íme, néhány elérhető információ, amely alapul szolgál-

Tudjuk-e hogy milyen körülmények közt harcolnak?
Milyen az étkezési lehetőségük?
Mennyi a járandóságuk?
Milyen Minőségű katonai egyéni védőfelszerelést kapnak, ill. milyet vásárolhatnak?
Az ennivaló nem embernek való.
Reggelizni nem járunk mostanában már, inkább főzünk magunknak egy kávét, az ebédet nem mindig tudjuk megenni.
Tizenöt literes vedérben főzünk magunknak vacsorát, és le van tudva az egész nap. 2000 és 2200 hrivnyás zsoldot kapunk beosztástól függően, amiből főleg élelmet és minden mást veszünk, ami szükséges.
Állítólag az amerikaiak küldtek nekünk golyóálló mellényeket, meg szárazélelem-csomagokat. Mi abból még semmit nem láttunk.
Ötezer hrivnyáért vehetünk magunknak olyan golyóálló mellényt, amely 50 méterről átlőhető kalasnyikovval, nem ér semmit.
Az amerikai szárazélelem-csomagokat 220 hrivnyáért lehet megvenni a boltokban. A körülmények embertelenek, nincs tisztálkodási lehetőség.
Csak ebédkor lehet az étkezdénél vizet szerezni a lajtoskocsiból, ami inni is kevés, nem megmosdani.
Van ott egy folyó, de csak ritkán engednek le fürödni. Hónapok óta vagyunk életveszélyben és embertelen körülmények között.
Közben egyszer voltunk a mikolajivi gyakorlótéren is, na ott volt meleg víz, volt fürdési lehetőség. Lassan az egyenruha is elrongyolódott rajtam.
A katonakönyvünkbe csak azután pecsételték be, hogy hol vagyunk, miután emiatt fellázadtunk.

Nincs villanyáram, a mobiltelefonjainkat csak generátorról tudjuk tölteni, de ahhoz csak ritkán kapunk benzint.

Az ország vezetőinek ígérete ellenére rendszeresen kapom a harctéren az értesítő SMS-eket a banktól, hogy fizessem be a részleteket, mert különben…Nem fizetjük, lesz ami lesz. Úgy tapasztalom, hogy ebben az országban mindenki hazudik, minden szinten rendetlenség van, és aki teheti, az lop.

karpataljalap.net: Becsapott magyar családapák a keleti fronton Nem önkéntesek a beregszászi önkéntesek

http://www.karpataljalap.net/2014/07/03/becsapott-magyar-csaladapak-keleti-fronton2014. július 3., 07:20, 703. szám

köszönet a lehetőségért...

Takács Gábor

Hírhatár-MSZF/MAN

Foró: Hír24

Módosítás: (2014. július 22. kedd, 21:28)